Sertésbetegségek és paraziták. A sertéstartás főbb állategészségügyi kérdései Sertésbetegségek és paraziták

Sertésbetegségek és paraziták, Élősködők okozta sertésbetegség Tartalom A trichinellózis Szeretnék bővebb ismereteket szerezni erről sertésbetegségek és paraziták kórról, és arról, miként kerülhetjük el - telefonált be szerkesztőségünkbe egy asztélyi olvasónk. A táplálkozás során azután a petéket tartalmazó, 0,4 mm átmérőjű, citrom alakú tokok bejutnak a gyomorba, ahol a gyomorsav hatására a tokok elbomlanak, a peték kiszabadulnak, és a vékonybélbe kerülnek, ahol 40 órán belül ivarérettekké válnak.

Ezt követően szaporodni kezdenek, és lerakják a petéiket, melyek egyrészt bélgyulladást, illetve hasmenést idéznek elő, másrészt pedig - a véráram útján - eljutnak a lágy izomzatba a bélszínbe, a bordák közti izmokba, a nyelvbe és a rágóizmokbaahol izomfájdalmakat, izomgyulladást okoznak, de nem vezetnek a jószág elpusztulásához.

A sertéseknél a betegség tünete a hasmenés, ám ez más kórok tünete is lehet, így csak az állatok levágását követően, a hús laboratóriumi vizsgálata során deríthetjük ki, hogy trichinellózissal állunk-e szemben.

Az elemzés során mikroszkóp sertésbetegségek és paraziták megvizsgáljuk a rekeszizmokat, a rekeszoszlopokat, a rágóizmokat és a nyelvet, így derítjük ki a betegséget. Bélféregből több is van, néhány fajtájuk képes még a véráramba is bejutni. Hogyan jutnak a szervezetünkbe, és melyek a bélférgesség tünetei? Sertésbetegségek és paraziták élősködők pedig a füstölt sertésbetegségek és paraziták hónapokig is életben maradnak, míg a sütés során nem tudjuk úgy átsütni a húst, hogy elpusztuljanak a peték, így a fertőzött hús emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt súlyosan károsítja az egészségünket.

A szervezetünkbe kerülő peték leépítik sertésbetegségek és paraziták immunrendszert, hasmenést, illetve fejfájást, szédülést okoznak, felpuffad és fáj tőlük a szem alatti arcrész, izomgyulladás és izomfájdalom is fellép, s 38 Celsius-fokos láz is előfordulhat.

Az élősködők a szívbe is eljuthatnak, ahol szívizomgyulladást vagy szívizomelhalást idéznek elő, s a beteg bele is halhat a fertőzésbe.

Ha pedig életben is marad a páciens, a hasmenés meggyógyítása mellett a többi tünet fejfájás, szédülés egész életen át gyötörheti a beteget, a fertőzés következtében eltorzulhat az arca, míg a petetokok allergiás reakciókat válthatnak ki, emellett a paraziták - élettevékenységük során - méreganyagokat is ürítenek a sertésbetegségek és paraziták, melyek további megbetegedéseket idézhetnek elő.

Ezért nagyon fontos, hogy a vaddisznók lelövése vagy a házi sertések levágása után azonnal vigyük be a húsmintákat a járási állategészségügyi központokba, ahol elvégzik azok laboratóriumi vizsgálatát, s csak ezt követően fogyasszuk el a ízületi paraziták. A saját magunk megfertőződését pedig úgy küszöbölhetjük ki, ha egyrészt fogyasztás előtt bevizsgáltatjuk a vaddisznók, illetve a házi sertések húsát, másrészt nem veszünk disznóhúst az alkalmi árusoktól, hanem csak a hentesüzletekben, mivel az utóbbi helyeken csak olyan húst, húskészítményeket árusítanak, melyek átestek a laboratóriumi vizsgálaton.

Lajos Mihály.